Anya, meséld el, milyen volt az első orgazmusod!

Ma Magyarországon a lányok átlagosan 13,9 évesen, a fiúk 13,5 évesen veszítik el a szüzességüket. Abban a korban, amikor még gyakorlatilag gyerekek. Hogyan tudja a szülő segíteni kamasz gyermekét abban, hogy ne hozzon felelőtlenül döntéseket? Hogyan tudja megelőzni azt, hogy kétes forrásokból, sokszor a pornófilmekben látottak szolgáljanak a gyerekeknek mintaként?  Csakis azzal, ha beszélget a gyermekével, méghozzá időben.

 

Sok szülőt szabályszerűen ájulás környékez, amikor gyermeke megkérdezi tőle: „Anya, szerinted a napi öt-hat önkielégítés káros lehet? Hallottam már olyat is, hogy a pénisz mérete csökkenhet emiatt. Szerinted igaz ez? Ha káros, akkor hogyan lehetne leszokni a maszturbálásról? Másik kérdésem, hogy hány cm-es pénisz tartozik az átlagmérethez?” A lányos anyukáknak sincs könnyű dolguk az ehhez hasonló kérdések hallatán: „Anyu, maszti közben nem tudom, hogy eljutottam-e a csúcsra. Mert jó meg minden, de semmi jele annak, hogy lett volna orgazmusom. Mit tegyek azért, hogy garantáltan legyen orgazmusom? Szerinted mikor tudom, hogy tényleg volt-e? Meséld el, kérlek, neked milyen volt!”

A szülők tanácstalanok az ehhez hasonló kérdések hallatán. Nem tudják eldönteni, mikor érkezett el az idő, hogy beszéljenek gyermeküknek arról, amiről talán eddig még senkivel sem beszéltek, hiszen  a szexszel kapcsolatos témák sokaknál kőkemény tabuk. A legtöbb szülő válasz nélkül hagyja gyermeke kérdéseit. Jobb esetben időt kér, és ettől kezdve pánikszerűen bújja a felvilágosító könyveket a válaszokat kutatva. Előfordulhat, hogy ennek ellenére sem képes beszélni a szexről.

A szülőnek sem könnyű
 

„Anya, meséld el, neked milyen volt az első orgazmusod!”Nem könnyű helyzet, nagyon nem. Szülőként nem tudunk a szexről beszélni, mert velünk sem beszélgetett az anyánk és az apánk. Talán csak a középiskolában egy nőgyógyász bácsi mesélt pár éves késéssel a férfi és nő anatómiai különbségeiről. Amikor szülőként szembesülünk azzal, hogy nem úszhatjuk meg a kérdéseket, akkor belénk nyilall, hogy képtelenek vagyunk szexszel kapcsolatos szavakat használni. Szorongató érzés kimondani azt, aminek még a gondolata is zavarba hoz, különösen, ha a szex a mi életünkben sem alakult jól.

Ne szalasszuk el az alkalmat, mert a gyerekek nem kérdeznek sokszor! Egy kamasznak sem könnyű megfogalmazni a kérdéseit, legyűrni a félelmeit, feltárni legbensőbb, titkos kíváncsiságát szülei előtt. Ezért a bizalmat csakis bizalommal szabad viszonozni, a kérdést válasszal kell honorálni. Ha a kamasz azt látja, hogy a szülő nem válaszol, netán „lepattintja”, vagy zavarában csak dadog, akkor nem fog többé kérdésekkel próbálkozni.

A „nagy beszélgetés”


Sok anya dilemmája, hogy valójában mikor jön el a szexuális felvilágosítás ideje, a szexről szóló „nagy beszélgetés”. Gondolkozzunk csak! Ha soha nem beszélgettünk a gyermekünkkel a szexről – hiszen szülőként annyira nem erőltettük ezt –, akkor hirtelen honnan teszünk szert erre a kommunikációs készségre? Hogyan tudjuk elmondani a gyermekünknek egy-két órában azt, hogy mi az az orgazmus, hogy hogyan tud jó partner lenni, hogyan élje meg a saját nemi szerepeit, mi a módja az orális szexnek, mi a helyzet az anális szexszel? Hogy miként fejlessze az orgazmuskészségét, és mikor érdemes elkezdeni a rendszeres szexuális életet, mik a buktatói, hogyan előzheti meg a nemi betegségeket és az AIDS-t, hogyan használja az óvszert? Hogyan védhetjük meg gyermekeinket egy egyszeri beszélgetés során a pornó káros hatásaitól? Nyilvánvaló, hogy ez lehetetlen. Láthatjuk, hogy egyszeri alkalommal nem tudunk gyermekeinknek segíteni abban, hogy biztonságosan élhessék szexuális életüket. A szexuális felvilágosításnak nem egy egyszeri beszélgetésnek kellene lennie, hanem egy folyamatnak, amely már a kisbaba megszületésekor elkezdődik!

Hogyan lehet jól csinálni?


Egy szóval: őszintén. Figyelemmel, érdeklődéssel, nyitottsággal. Ha a gyermekünk bármely életkorában felmerülő kérdéseire (mert lesznek!) válaszolunk, akkor a kisgyermek és a szülő együttesen tanulnak meg beszélgetni a tabunak számító kérdésekről. Kicsi korban elbeszélgetünk arról, hogyan pisiljünk és kakiljunk. Amikor felfedezésre kerülnek az izgalmas testrészek, a csikló, punci. A fütyi és a makk, akkor nem a tiltás a célravezető eszköz, hanem az, ha elmondjuk, miért is izgalmas az érintés. Egyfolytában beszélgetünk, a menstruációról, a saját szexuális tapasztalatainkról. Kicsivel később a lányok és fiúk nagyon veszélyeztetettek, hiszen még gyermeki a gondolkodásuk, de már találkoznak a szexszel, sőt ki is akarják azt próbálni.

Amennyiben a szülő már a fent leírtakhoz hasonlóan nem tabuként, hanem természetesen kezeli a különböző korszakok szexuális kérdéseit, ha támogatóan és nyitottan áll gyermekéhez, akkor nem okoz szorongató érzést a szeretkezéssel és orgazmussal kapcsolatos konkrét kérdések megválaszolása. „Mama, a punciban a fityma bőre le-föl jár, vagy csak a makkról kell lehúzni a bőrt a makk mögé? Tudod, ezt azért kérdezem, mert merevedéskor le tudom húzni a bőrt, de a makk mögött megreked, és vissza nehezebben megy rá. Talán a fitymaszűkületem miatt van. Lehet vele közösülni így is? Tudod, még nem próbáltam. A másik kérdésem, az óvszerben mozoghat-e a fityma?” Így csak az a kamasz kérdez, aki bizonyos abban, hogy választ fog kapni a kérdésére.

Tiltás helyett bizalom és kommunikáció


A kiépített bizalom és nyílt kommunikáció hatására a kamaszok biztonságban érzik magukat. A tiltás helyett kapott válaszok meghatározzák értékrendjüket a szexualitást illetően is. Mert amit a szülő mesél magáról, megéléseiről, a fiatalkori botlásairól, a szerelem érzéséről, tapasztalásokról, az mélyen bevésődik, hiszen ez a gyermeke számára hiteles forrásból származó információ. Ha egy anya el tudja mesélni lányának, milyen volt az első orgazmusa, vagy hol követett el hibákat a párkapcsolatokban, mit tenne ma másként, milyen szép élményei voltak, akkor olyan értéket ad át, amit lánya máshonnan nem kaphat meg. Ha egy édesapa képes arra, hogy elmondja azt fiának, hogyan kell okosan maszturbálni annak érdekében, hogy majd jó szexuális partnerré váljon, akkor a felnövekvő nemzedékre már nem az orgazmushiányos nők és korai magömléstől szenvedő férfiak lesznek a jellemzők, hanem egy jó szexuális intelligenciájú és kultúrájú generáció alakul ki.

Egy örök érvényű szabály


Ha zavarba jövünk gyermekünk kérdésétől, akkor érdemes őszintén elmondani azt, hogy a kérdés váratlanul ért minket, és nem tudunk, vagy nem vagyunk képesek azonnal válaszolni, vissza fogunk rá térni. Ez a megoldás sokkal őszintébb, mintha kitérnénk a válasz elől, vagy szó nélkül hagynánk kérdését, csalódást okozva ezzel. Gyermekeinket nem érdemes félrevezetni, mert ők a nem verbális kommunikációból pontosan tudják, hogy zavarban vagyunk. Viszont őszinteségünknek köszönhetően a bizalom nem sérül, lelkükben a kapuk nem zárulnak be. A szülő nem szextanácsadó! Gyermekeink feltehetnek olyan kérdéseket is, amelyekre mi maguk sem tudjuk a választ. Ebben az esetben sem szabad kitérni a válasz elől, hanem időt kell kérni. Ekkor egy szextanácsadóhoz érdemes fordulni, aki segít eloszlatni a szülői félelmeket, megadja a kérdésre adandó választ egy konzultáció alkalmával.

Szülői jelenlét helyett pornó

 

Amennyiben a támogató magatartás nincs jelen a szülő részéről, akkor elképzelhető, hogy a kamasz leginkább kortársaitól és a pornófilmektől kapja meg a nem hiteles válaszokat, s ezáltal torzul az elvárása a szexualitást illetően: „A pornófilmnek mi a valóságalapja? Ott minden olyan természetesnek tűnik, ami a hétköznapi életben nem az. Állandó erekció és minden olyat csinálnak, ami a hétköznapi ember számára fertőzési forrást is jelent. Tessék nekem megírni, ott mindent lehet?” – kérdezi egy fiatal fiú a Válaszkeresőben.

A pornófilmekhez a kamaszok is könnyen hozzáférnek, az ott látottak a támogató szülői jelenlét híján mintául szolgálnak. Partnerüktől azt várják el, amit a pornóban láttak: csatakosan lihegő, hörgő nőket, akik imádják az anális szexet, és olyan fáradhatatlan férfiakat, akiknek állandó a merevedésük és rendkívüliek a méreteik. Az első valódi szexuális élmény során aztán csalódottan veszik tudomásul, hogy partnerük nem a filmen látottakat nyújtja. Nagy eséllyel válnak a pornó hatására szorongó, orgazmushiányos nőkké, elégedetlen és kétségekkel teli férfiakká, akik képtelenek elfogadni önmagukat és párjukat.



Elérhetőség

Bibók Bea 30-9345-094

Szexuálterapeuta, szextanácsadó
Párkapcsolati tanácsadó

1051 Budapest, V.ker.
Vigadó u. 2.
MAHART-HÁZ
4.e. / 414.szoba



Megközelíthető:

- 1-es metróval a Vörösmarty térre, onnan 100 m séta a Duna felé. A MAHART ház az utca jobb oldalán a Vigadó utca és az Apáczai-Csere János utca sarkán van.

- 105-ös busszal




0036-30-9345-094



Kezdőlap

Nincs bejegyzés.