Családi krízisek

 

Legygyakrabban a problémák a családi életben bekövetkezett normatív változásokkal az ún. családi életciklusokkal kapcsolatosak, melyek a következőek:

  1. udvarlás,

  2. házasság gyermektelen szakasza,

  3. első gyermek születése,

  4. a gyermek(ek) iskoláskora,

  5. a gyermekek kirepülése a fészekből,

  6. a nyugdíjas és öregkor,

  7. végül a veszteségek és a halál időszaka.

A családi életciklusban két ponton jönnek létre rendszerint krízisek: az egyik szakaszból a másikba átlépéskor, vagy a következő szakaszba való továbblépés elmaradásakor. Ezekben az esetekben lehet megoldás a terápia.

Az, hogy mi a helyes, vagy elfogadhatatlan viselkedés egy családban, a családi élet egyes szakaszaiban, a társadalmi normák, szociális és kulturális elvárások szabják meg. A család fokozatosan fejlődik, miközben állandó változási folyamatokon megy keresztül. A folyamat fontosabb állomásait Haley családi életciklusoknak nevezte el. Miközben a család, újra meg újra átalakul, új viselkedési módokat, új szabályokat alakít ki, tagjai számára fenntartja a folyamatosságot. A legtöbb társadalomban ceremóniák, rituálék jelzik az életciklus-változásokat, aminek azért van nagy jelentősége, mert minden családtag részt vesz benne, így a változás megfogalmazása, az új határok kijelölése egyszerre minden érintett előtt megtörténik. Ezek elmaradása nehézségeket okozhat a későbbiekben, (pl. a válás ceremóniájának elmaradása). Az életciklus változások során jelentkező feszültségek természetes velejárói a változásnak, és az átmeneti krízisek is elkerülhetetlenek. A különböző változások hatására új családi mintázat jön létre, új egyensúly kialakítása szükséges. Hogy e közben a család milyen nehézségekkel találja magát szemben, függ az addigi élettapasztalatuktól, vagy éppen a tapasztalat hiányától, de nem hagyhatók figyelmen kívül az elvárások, attitűdök, múltból származó tabuk sem.
A családok legtöbbje megbirkózik az élet nehézségeivel, mert a belső és külső/anyagi erőforrások természetes támaszként a rendelkezésére állnak. Ezen a természetes támaszrendszeren belül, fontos kérdés, hogy melyek a jól működő család jellemzői. Egy család működése akkor tekinthető egészségesnek, ha értékrendjük világos, ha minden változás lassan, rugalmasan, folyamatosan zajlik, és ezek bejósolhatóak a családtagok számára, nincs káosz. A stresszt megfelelő módon kezelik, nincs bűnbakképzés, a családtagok kimutatják érzéseiket, indulataikat, beszélnek róluk, és ezeket normálisnak, önmagukhoz tartozónak érzik. Vannak családi rituálék, támogatják egymást érzelmileg, kiállnak egymásért, bíztatják egymást, képesek lemondani valamiről a másikért, megtanulják tisztelni saját magukat és egymást. Kiadhatják magukat egymásnak, mert bizalom van köztük, a felelősséget megosztják, mindenkinek van feladata. Mindenkinek a véleménye fontos, egyértelmű a kommunikáció a családtagok között. Egy család egészséges működése nemcsak kizárólag a családtagok lelki működésétől függ, hanem a családot körülvevő társadalmi környezettől is. Amikor a rendelkezésre álló családi minták nem elégségesek a váratlan események megoldására, a családi egyensúlyt fenntartó erők kimerülnek, már az egészséget is veszélyeztető feszültség alá kerül a család, vagyis a krízisállapot alakul ki.


Elérhetőség

Bibók Bea 30-9345-094

Szexuálterapeuta, szextanácsadó
Párkapcsolati tanácsadó

1051 Budapest, V.ker.
Vigadó u. 2.
MAHART-HÁZ
4.e. / 414.szoba



Megközelíthető:

- 1-es metróval a Vörösmarty térre, onnan 100 m séta a Duna felé. A MAHART ház az utca jobb oldalán a Vigadó utca és az Apáczai-Csere János utca sarkán van.

- 105-ös busszal




0036-30-9345-094



Kezdőlap

Nincs bejegyzés.