Párkapcsolati elakadások

Munkám során gyakran szembesülök azzal a problémával, amikor egy pár két tagja a kapcsolaton belül különböző ütemben fejlődik.
A kapcsolat is születik, alakul, szakaszai, jellegzetes időszakai vannak és sok feszültség adódik abból a helyzetből, mikor a pár két tagja eltérő párkapcsolati szakaszba kerül.

Lássuk, milyen fejlődési szakaszokon megy át egy párkapcsolat?

Párkapcsolati szakaszok I. - Szimbiózis

A nagybetűs MI időszaka. Nagy szerelem, az énhatárok megnyílnak, az adás és a kapás egyensúlyba kerül. A hangsúly a hasonlóságokon van, a különbségek nem számítanak, talán fel sem tűnnek. A másik gyengeségeit sem veszik észre, vagy kifejezetten tetszik is, ez a szexepilje. Csak egymással akarnak lenni, minél többet, minél intenzívebben, minél hosszabban. A külvilág nem fontos, a barátokra sem szán egyik fél sem annyi időt, mint korábban. „Csak mi ketten.” A pár valamilyen mértékben izolálódik mindenki mástól. Persze a szimbiózisnak is vannak fokozatai, de bizonyára mindenki került már abba a kellemetlen helyzetbe, hogy egy ilyen „kezdő” párral kellett egyedül időt töltenie, harmadikként, akár csak egy fél óra erejéig... A szoros közelség természetesen a testiség területén is megnyilvánul, gyakoriak az érintések, csókok, ölelések, a szexuális élet is intenzív. A telefonszámla talán ekkor a legmagasabb, rengeteg az sms, az email, az ajándékok. Sokszor a napi feladatok ellátása is nehéz, annyira lekötheti az ember figyelmét a másik.
Az elakadás ebben a szakaszban két féle lehet. Az egyik, amikor "sülve-főve" együtt van a pár,tartósan összeolvadnak, nem merik felvállalni a különbségeket, nem elég érettek ehhez. A másik elakadás, amikor a pár "se veled-se nélküled" ellenséges -függő viszonyt alakít ki. Az örökös harc, veszekedés és kapaszkodás, szenvedély jellemzi ezt az elakadást. nyugalom nincs a kapcsolatban. nagyon hasonlít a libikóka érzéshez, fent-lent váltakozik egymással nagy gyakorisággal. A pár fél az elszakadástól, ám az egymás bekebelezésétől is. Célszerű erősíteni az empátiát és bizalmat ebben a szakaszban.

Párkapcsolati szakaszok II. - Differenciálódás

A szimbiotikus szakasz után a párkapcsolatban a differenciálódás következik, amikor is a pár rájön, hogy nem egészen egyformák ők ketten (bárhogy is azt hitték idáig), és hogy nem is mindenben értenek egyet. Ebben az esetben általában a pár egyik tagja lazítani szeretne a köteléken úgy, hogy a szerelem megmarad, ám vannak olyan tevékenységek, amikben már nem igényli párja jelenlétét. Ebben a szakaszban jellemző, hogy a pár távolmaradása esetén ragaszkodunk tárgyakhoz (ruhadarab, fénykép, tőle kapott ajándék) és ezt magunknál hordjuk.
Ebben a szakaszban erőteljesen előjönnek a különbségek is, az értékrend, a szemléletmód, a követett minták, a párkapcsolati szerepek különbségei. Azonban a fejlődés szempontjából fontos feladat, hogy a felmerülő különbségeket kezelni tudja a pár. A különbségekből adódói viták, veszekedések tárgyalási alapot képeznek ahhoz, hogy a pár a közös életéhez ki tudja alakítani a közös szokásrendszert, értékrendet.
Ha az egyik fél bent ragad a szimbiotikus szakaszban és a másik már vágyik a függetlenedésre, differenciálódásra, a kapcsolat elakadhat. Az a fél, aki nem vágyik a differenciálódásra féltékeny lesz, aki függetlenedni szeretne, az pedig gúzsba kötve érzi magát, dühös lesz, és bűntudatot érez minden függetlenedési kísérlet során.
Az elakadások másik típusa ebben a szakaszban, amikor a fél egyik tagja sem tud megbirkózni a különböző szokásrendszerrel, a viták elfajulnak, nem jutnak konszenzusra, ehelyett feltételekhez szabják a változást. Megváltozom, ha Te is…..

Párkapcsolati szakaszok III.- Gyakorlás fázisa

Azok a párok, akik eljutnak ebbe a fázisba, már tartósan vannak együtt. A fő hangsúly nem a párkapcsolaton van - hiszen párunkat már magunkénak tudhatjuk, nem kell küzdeni érte – hanem a karrieren, a pénzkereseten, a külvilág elismerésének kivívásán. Fontos lesz az önbecsülés, a szakmai sikerek elérése. A párkapcsolat, mint egy biztonságos háttér van jelen. Ahhoz, hogy ezt a szakaszt egy párkapcsolat túlélje, meg kell oldani az előző szakaszok nehézségeit. Akkor tudja elengedni a pár egyik tagja a másikat az egyéni siker megteremtése érdekében, ha tisztázták a szerepeket, ha bizalom van jelen a kapcsolatban, ha megteremtették a „közös nevezőt”.
Ha a pár egyik fele még a szimbiotikus szakaszban tart (lásd Párkapcsolati szakaszok I. bejegyzése), a másik pedig ebben a szakaszban, akkor sok nehézség van jelen a kapcsolatban, hiszen az igények egészen ellentmondásosak és eltérőek. Teljesen általános példa erre a Gyesen lévő anyuka, aki egész napját a gyermekével tölti, szimbiotikus kapcsolatban, a férje rovására. A férj reggel elmegy otthonról, építi karrierjét, kifelé irányuló kapcsolatai vannak, míg felesége otthon, bezárkózván csak a gyerekkel „gügyög” egész nap. Sokszor vágják ilyenkor az apa fejéhez, hogy keveset van otthon, közben pedig az anya és a gyermek szimbiotikus kapcsolata meghiúsítja az apa részére a kapcsolódást feleségéhez. A feleség és férj élete egyre inkább távolodik egymástól, különösen, ha több gyermek is születik egymás után és ez a szakasz hosszú évekig eltart. Kevesebb lesz a közös téma, nincs egymás iránti empátia, azt kezdi el érezni a pár két tagja, hogy egyre több a vita. Ez egy ördögi kör. Ez az ördögi kör megszakítható, de még jobb, ha a pár tudatosan megelőzi azt. Az sem szerencsés, ha egy pár mindkét tagja „önmegvalósít”, versenyezve egymással. Ennek garantáltan a kifulladás, a kapcsolat megromlása az eredménye. A legtöbb kapcsolati probléma ebben a szakaszban jelentkezik, jó megoldás lehet a párterápia, ahol tudatosítjuk a kapcsolaton belüli működéseket, ezzel segítve megérteni a „mit - miért – hogyan teszünk?” kérdéskört.

Párkapcsolati szakaszok IV. - Újraközeledés

A párkapcsolati fejlődés negyedik, utolsó "újraközeledési" szakaszában egy egyensúlyi helyzet alakul ki. A gyermekek már nagyok, az anya a gyermekek felnövekedése által felszabadult, önmegvalósítási igényét kielégítette (amikor a negyvenes nők új szakmát tanulnak vagy visszamennek a munkahelyükre és karriert építenek). A gyermekek kirepültek, már máshol járnak iskolába, netán családjuk is van, a szülői feladatok is limitáltakká válnak. Az energiák felszabadulnak. Ilyenkor a pár mindkét tagja ismét a kapcsolat felé fordul, a legfontosabb dolog az érzelmi tartalékok mozgósítása, egymás maradéktalan elfogadása. Segítenek egymásnak akkor is, amikor nehéz, vagy terhes. Nem akarják egymást megváltoztatni, elfogadják társukat olyannak, amilyen. Elmaradnak a játszmák és harcok, egy pozitív értelemben vett nyugalom és biztonság jön létre a kapcsolatban, hiszen ez már egy intimitással teli, érett kapcsolat. Életkor szempontjából nem meghatározható, hogy a párok mikor érnek az újraközeledés fázisába. Legkorábban az ötvenes évek elejére tehető ez a szakasz. Ha a pár tagjai fiatalosak, egészségesek, ekkor fedezik fel újra a világot, ekkor találnak új hobbikat, hiszen egzisztenciálisan is már megállapodott életszakaszba érnek.
Ez a négy párkapcsolati szakasz természetesen egy klasszikus kapcsolatra igaz. Mint tudjuk, ez a legritkább esetben zajlik ilyen zökkenőmentesen, mint a leírásban olvasható. Természetesen minden szakasznak megvannak az elakadásai. Ezekben az esetekben javasolt párterapeutát, tanácsadót felkeresni, hiszen a segítségével a patológiás működés feltárható, tudatosítható a működés gyökere. A pár a terapeuta, tanácsadó segítségével olyan dolgokat is képes felszínre hozni, ami kettesben nem lehetséges. Nagyon szép látni, amikor egy pár újra felfedezi egymást és egymásra talál, a feszült, veszekedésekkel teli légkör vidámmá, izgalmassá és kiegyensúlyozottá válik.